Csak most ajánlotta pécsi monarchista ismerősöm Dukai István írását A törvénytelen állapotról címmel a Hitel 2008. júliusi számában. Jó, hogy ajánlotta és meg is vette nekem, mert magamtól nem gondoltam volna, hogy itt kell keresni ilyet. Érdemes elolvasni, különösen jelenlegi „lászlóandrásista tradicionlistáknak”, mert Guénon és Hamvas Béla mentén értekezik, kellemes áthallásokkal, monarchista felhangokkal és szerencsésen elkerülte a hübrisz mételye is a szerzőt, leginkább Czakó Gábor ösvényei vannak ehhez közel (meglehet tőle nem olvashattunk ilyen konkrét közjogi kitételeket sajnos). Vannak benne egzisztenciális üresjáratok (53 – 54. o.), de alapvetően érdekes és érdemes rászánni az időt, főleg, hogy Csoóri Sándor lapjában jelent meg az esszé. Valószínűleg nem néz már át minden kéziratot, vagy csak a dotációval foglalkozik, nekünk viszont jól esnek az ilyen mondatok; „ítélet alá esik a köztársaság manapság harsány ünneplése bizonyos emberek és csoportok által. Ez nem, hogy méltatlan az emberhez, de kifejezetten célirányos gyakorlat, amely a tradíció elleni kihagyhatatlan eszközeinek egyike. Mert amikor a királyokat bárhol és bármikor az emberiség történetében elzavarták, az sohasem valami nagyszerűnek az ünneplésre méltó kezdetét jelentette, hanem valami nagyszerűnek a tragikus végét, függetlenül az elzavart király személyes kvalitásaitól.” Le is lehet tölteni itt.
(Regnum!)