XVI. Benedek pápa nem olyan régen, a karácsonykor sokat idézett evangéliumi idézet – „Üdvözítő született ma nektek Dávid városában, Krisztus, az Úr.” (Lk 2,11) – kapcsán elmondott elmélkedésében egy nagyon is aktuális, a mai világra vonatkoztatott üzenetet fogalmazott meg. A Szentatya velősen ezt mondta a világnak címezve; „Olyan hír ez, ami nem hagyhat közömbösen. Ha ez igaz, akkor minden más lett. Ha ez igaz, akkor engem is érint.”. Ebben a rövid, de velős gondolatban benne van a Karácsony nagy ellensége, a közömbösség, amelyben az ember nem tud e világból kiemelkedni, hanem abba csak – maximum – máshogyan belemerülni (fogyasztás és / vagy szentimentalizmus). E mellett pedig benne van Jézus Krisztusnak, a Megváltónknak a személyes ígérete is. Az isteni kegyelem végtelen, de hogy ezért valamit nekünk is kell tennünk az talán kimegy a fejünkből. Nem elég csak „szeretni” meg „kedvesnek lenni” úgy általában ezért a kegyelemért. Az embernek ezen a földön van lehetősége aktívnak lenni Isten szeretetéért. Ez az ima. Az ember Istenéhez beszél az imában, vele beszélget, rá figyel. Megpróbál e szerint cselekedni is.
A Regnum! nem egyszerűen – és kissé már közhelyesen, semmitmondóan – szeretne „kellemes” (mint a lábvíz) meg „boldog ünnepeket” kívánni. Hanem felhívni a figyelmet arra, hogy az ünnep ne csak megessék velünk, hanem legyünk benne aktívak és így legyen kiemelkedő, illetve kiemelő. A mindennapokból kiemelő és így azokat megszentelő. Erre a célra a Miles Christi olvasószerkesztőjének, Mezei Zsoltnak a fordításában egy XVII. századi francia karácsonyi imát választottuk, amelyet az alábbiakban közlünk. Mivel azonban a Megváltó megszületését meg is szoktuk ünnepelni ajándékozással, mi is szeretnénk átadni egy ajándékot; Jókai Mór és Erkel Ferenc közös szerzeményét a Magyar Királyhimnuszt, amelyet itt most letölthetővé teszünk.
Örök Atyának egyszülött Fia, Jézus Krisztus! Imádlak és áldlak szent gyermekséged mélységes megalázkodásában, és felajánlom Neked mindazt a tiszteletet, amellyel az angyalok és a pásztorok körülvettek a betlehemi istállóban. Megköszönöm Neked az irgalmasságot és a szeretetet, ami arra vezetett, hogy magadra vedd a mi gyöngeségeinket. Neked szentelem magam, hogy elnyerjem a gyermekség lelkületét, amely nélkül – Te mondottad – nem léphetünk be a mennyei birodalomba. Kérlek tehát, Isteni Gyermek, rombold le bennem a gőg, az ellenszegülés, az önszeretet és a hiú vágyakozás szellemét. Szent egyszerűséged által add meg az alázatosság, az engedelmesség, a tisztaszívűség és a szent akaratodra való ráhagyatkozás szellemét, hogy miután itt a földön kicsinységedben megvallottalak, a mennyei hazában egykor nagyságodban imádhassalak.
Ámen.
Áldott Karácsonyt kívánunk minden kedves olvasónknak és támogatónknak!