Szívünkben mély fájdalommal gondolunk a katasztrófaövezetre, amit az eddig még nem tapasztalt 9.0-s erősségű március 11-i földrengés és szökőár sújtott. A földrengés és a cunami halálos áldozatainak száma növekszik minden múló nappal és nem tudhatjuk, hogy hol fog megállni. A lehető legtöbb személy biztonságáért fohászkodunk. A másik dolog, amiért aggódom, az az érintett fukusimai nukleáris erőmű komoly és kiszámíthatatlan állapota. Őszintén remélem, hogy az érintettek erőfeszítéseinek hála a helyzet további súlyosodása elkerülhető.
A segítség már úton van és az állam is megmozgatja az összes erőforrását, ám a hidegben sok kiköltöztetettnek nagyon nehéz a dolga étel-, ivóvíz- és üzemanyaghiány miatt. Csak remélni tudom, hogy azzal, hogy a menekülteknek minden segítséget megadunk, a helyzetük javulni fog, még ha eleinte csupán fokozatosan is, és az újjáépítésbe vetett reményükben nem csalódnak. Szeretném, ha tudnák, hogy mennyire megérintett azoknak az áldozatoknak a bátorsága, akik túlélték ezt a katasztrófát és összeszedték magukat, hogy megmutassák az elszántságukat életük továbbfolytatására.
Ki szeretném fejezni az elismerésemet a Japán Véderőnek, a tűzoltóságnak, a Japán Parti Őrségnek, valamint a többi központi és önkormányzati intézménynek, valamint azoknak az embereknek, akik tengerentúlról jöttek segíteni az országnak és a hazai segélyszervezeteknek, hogy éjt nappallá téve, az utórengések kockázataival mit sem törődve dolgoznak. Szeretném kifejezni az irántuk érzett legmélyebb hálámat.
A Föld országainak államfői telefonon keresztül fejezték ki együttérzésüket, és tudatták, hogy országaik lakossága együtt érez a katasztrófa áldozataival. Ezeket az üzeneteket szeretném továbbítani az érintett régió lakosságához.
Tájékoztattak, hogy a tengerentúli média egy erős és összetartó képet közöl a tragédia sújtotta japán emberekről, akik mély bánat közepette is kitartással küzdenek. Szívből remélem, hogy az emberek továbbra is kéz a kézben, együttérzéssel fognak küzdeni, hogy túltegyék magukat ezeken az embert próbáló időkön.
Hiszem, hogy rendkívül fontos, hogy az áldozatokkal megosszuk mindenünket, hogy segítsük őket megküzdeni a nehézségekkel a következő napokban. Őszinte reményem, hogy az érintettek nem fogják elveszteni a reményt, törődni fognak magukkal életük hátralévő részében, valamint minden egyes japán ember megfelelően fog hozzáállni a katasztrófasújtott területekhez és az áldozatokhoz az elkövetkező években, és együtt fognak dolgozni velük a felépülés útján.
Fordította: Uhel Péter