Ahogyan talán már feltűnt, igyekszünk ezen az oldalon olyan embereket bemutatni – már csak azért is, mert nem vagyunk sokan – akik nemcsak érdeklődnek vagy éppen kutatnak a királyságunk után, hanem egy valós alternatívaként kezelik azt, egyszerűbben fogalmazva, akik potenciális magyar monarchisták. Talán páran egészen automatikusan azt gondolják, hogy az ún. „nemzeti radikalizmusban” automatikusan nagy azoknak a száma, akik a királyságban gondolkodnak. Fájó tapasztalat, hogy ez közel sem így van jelenleg még. A nemzeti oldal radikálisait jelenleg meglehetősen áthatja egyfajta „szubkulturális jelleg” (pólók, szimbólumok, mozgalmiság, nemzeti rock, stb.), amelynek egyszerre vannak hátrányai (pl. a megrekedés veszélye) és előnye (a fontosabb üzenetek a fogékonyak, a keresők számára könnyebben megtalálhatók és dekódolhatóak). Ebben a közegben mozog Dr. Varga Tibor is leginkább, emblematikus módon egyszerre egy nemzeti rock zenekar tagja (amely a nevét – Napvágás – a magyar királykoronázás egyik fontos és meghatározó szakrális epizódjáról kapta) és e mellett pedig előadásokat tart különböző – leginkább a Szent Koronához, és annak tanához kapcsolódó – témákban, tarsollyal az oldalán és bőrgatyában, hosszú hajjal. Tavaly karácsonykor, az évek óta megrendezésre kerülő Szent Korona Konferencia (amelynek egyik legnagyobb szervezője is ő) tartotta meg előadását – Mit terveznek velünk? – A Szent Korona eszme és a hatalom viszonya címmel, amelyet sajnos a rossz időzítés miatt csak videón tudtam megnézni. A rendezvény mindenképpen megérdemelt volna nagyobb (legalább a jobboldalinak mondott médiában) publicitást. (Elgondolkodtató, hogy olyan médiumok, mint a HírTV és a Magyar Nemzet például még fizetett hirdetésként sem volt hajlandó a rendezvényről hírt adni, a szervezők szerint legalábbis, mert nem foglalkoztak ezzel az „ódivatú dologgal” – mármint a Szent Koronával.)
Kis megjegyzések az előadás kapcsán, minden kötöttség nélkül, szinte csapongva.
– Nem biztos, hogy az „autoritásmentes” („le szeretnék ülni, vagy csak guggolok… rendkívül zavaró, hogy mindenkinek a feje felett vagyok…” – aztán mégis ült), és a néhol „rácsodálkozó”, meseszerű elbeszélésmód összhangban van a sokszor nagyon is konkrét és komolyságot igénylő mondanivalóval.
– Dr. Varga előadásában látszik a keresztény hitének aktív jelenléte, ami alapban nagyon jó, még akkor is, hogyha korábbi meglehetősen érdekes tévedései (Az „igaz Krisztus vallás”, amelyet az Intelmek alapján próbált „felmutatni” – holott csak az ortodox és a katolikus vallás közötti szent istváni egyensúlyozását dimenzionálta túl. Hiszen a katolikus hit mellett tette le a voksát az államalapító király, lásd a választott nevelő papok, szentek tisztelete stb. – a mellett, persze, hogy a bizánci kereszténységet is engedélyezte e honban). Talán ezért emleget – nem túl szerencsésen – olyan dolgokat / fogalmakat, mint például „a Szent Korona királyságának a vallása”, ami legalábbis félrevezető. Hacsak rosszul van fogalmazva az egy dolog, ha pedig nem rosszul van fogalmazva, akkor pedig egyszerűen helytelen ilyeneket mondani.
– Többször is nagyon megszólító, jogos felvetései vannak azonban, amelyet jól elhelyezett hangsúlyokkal mond ki. Pl.: „a szokás nem más, mint a szeretet és a szokásból lesz a törvény”. Vagy máshol „Ha volt valaha királyság, amely az Úr jelenlétére emlékeztet, az a Magyar Királyság volt.” „Az írott alkotmány elküldte a Jóistent…”, illetve „hacsak annyit mondanánk ki, hogy királyság, akkor azt mondanánk ki, hogy van Isten. Hiszen felkent királyunk van. (…) Hatvannégy éve máshogyan élünk, hatvannégy éve pokol a magyarság élete.” És még „amikor mi szabadok vagyunk, az mindig a történeti alkotmány alapján történik”. A történeti és írott alkotmány közötti különbség meghatározása kapcsán pedig helyesen jegyzi meg, hogy a „percemberek alkotmánya a jelenlegi, a múlttól szakít el, nincsen gyökerünk”. A történeti alkotmánnyal kapcsolatosan pedig az „istenközeli gondolkodásmódot” és az „élő alkotmány” kifejezést használja, amely – nem biztos, hogy tudatosan, de mégiscsak a monarchista álláspont szempontjából olyan nagyon fontos organikusságot mutatja.
– Fontos, hogy a királyság mellett áll ki alapvetően és kijelenti, hogy a Szovjet nyomására kiáltják ki a köztársaságot 1946-ban valamint figyelmeztet, hogy a komcsik kiáltják ki 1989-ben (is) a köztársaságot, amikor a kikiáltás alatt még itt tartózkodott a Szovjet Hadsereg.
– Fontos gondolatmenet, hogy 1954-ben megcsinálják a Ptk.-et a kommunisták, amelyben eldöntötték, hogy, hogy mi az, ami jó a történeti alkotmány korszakából nekünk, illetve nekik (hiszen onnan szűrtek). Fontos, hogy a vörös vezető elit szűrte ezt meg.
– Elvet, nagyon helyesen, olyan tévedéseket ő is, hogy „a Szent Korona működik” – ami tényleg egy fantazmagória csak, hiszen a Korona az örökös együttélést jeleníti meg e helyett.
– Fontos pozitívum, hogy nem gondolkodik demokráciában, főleg nem a jelenlegi tömegdemokráciában. Kijelenti, hogy bármikor visszatérhetünk a királyság állapotába, amely egyszerre a hierarchia és a mellérendelés állapota is a nemzet számára.
– Sajnálatos az olyan, kevésbé aktualizálható és megvalósítható momentumok, mint a „szkíta” hagyományok túlhajszolása. (Ezzel a nemzeti oldalon sajnos messze nincsen egyedül.)
– Sajnálatos, hogy a modern kor szerinti értelemben kezeli a magyar régiségben használt fogalmakat, ezért állít olyan dolgokat, mint hogy az „Aranybullában ki akarták zárni a fináncot”. Ez így természetesen félrevezető és végül is helytelen.
– Magyar föld, valós érték, gazdasági válság – érdekes a pozitívumok és a negatívumok megemlítése ezen fogalmak egymásra hatását tekintve.
– Teljesen téves a magyar reformkor elvetése; „minden, amit csinált majdnem, hogy nem jó…”, hiszen a reformkor organikusan és törvényesen kialakult követelései egy nagyon követendő konzervatív politizálás alatt keletkeztek és azok alapvetően szükségszerűek voltak a Királyságunk számára. A célokat és a megvalósítási módokat helyénvaló szétválasztani azonban. (Az hogy olyan fantazmagóriák is ezzel kapcsolatban szóba jönnek már ebben az előadásban is, mint hogy „kiszárad a Kárpát-medence”, mondjuk az ártéri vízgazdálkodás kapcsán, külön kellemetlen epizód.).
– Alapvető tévedése van Kossuth és Széchenyi viszonyában is Dr. Varga Tibornak. Kossuth nem volt „kevésbé radikális”, mint Széchenyi (és mi az, az „idegen gyakorlat”, amelyre célozgat? Tartunk tőle, hogy a labancozás sem áll távol tőle.). 1848 áprilisa pedig nem hozta meg azt, hogy „mindenki nemes lett”, hiszen ha mindenki az, akkor senki sem az, és az, a társadalmi állapot már a kommunizmushoz közelít („Önök mindannyian nemesek, csak úgyis kellene viselkedni…”). A hitel és kommunizmus viszonya nagyon zavaros és hiábavaló eszmefuttatás, sokkal szerencsésebb lett volna kihagyni és elfelejteni („az orosz paraszt nem tudott hitelt felvenni, megcsinálták neki a kommunizmust…”).
– Valamilyen szinten Dr. Varga Tibor esetében is jelen van egyfajta személyes meggyőződés, vagy perszonális fantazmagóriák jelenléte (sajnos ez is nagyon gyakori a nemzeti oldalon, a konferencián Molnár V. József, Lange Irén, akik ebben hasonszőrűek és sajnos olyannyira ismertek lehetnek még ebben a vonulatban Pap Gábor aki bőséggel engedett a gnosztikus behatásoknak, Szántai Lajos a nyíltan manicheista, a kommunisták ügynökeként elhíresült Kiszely István, valamint az okkultabb módszereket is latba vevő Csomor Lajos és Szigeti István is). Ilyen az, az állítása, hogy „10-20-30 évre ellopták az életünket” jelenleg és majd összegyűjtik azokat az embereket, akik ellene mehetnének a mostani establishmentnek és aztán lefejezik (képletesen szólva!) majd őket. Nem értünk azzal a kijelentéssel sem egyet – tekintettel a magyar nemzeti szellemre, ami mindig is jelen volt a történelmünkben – hogy; „A vezérelvek kellene, nem vezérek, mert azokat nálunk állítják”. A „Ne nézzünk TV-t, komolyan mondom…” Onnét várják a megváltásukat? Hamis vezéreket állítanak.” meg teljesen téves és valamennyire anakronisztikus is. Pontosan a tudatosan szelektáló, tájékozott emberekre van szükség, akik nem annyira a hun-avar mitológiában tájékozottak, hanem mondjuk sokkal inkább a regionális gazdaság fellendítésében vagy a magyar közjogban.
– Az egész rendezvénnyel kapcsolatosan Dr. Varga Tibor önzetlensége tapintható szinte, ami emberi őszinteséget sugall. Nagyon egyszerű és mégis ritka (keresztényi) az, a hozzáállás ma, hogy a rendezvény mindig ingyenes marad, amíg ő van az élén „mert ebben az időben ajándékot illik adni az embernek, szent időben…” az alapítványával ezért támogatja. Ez a hozzáállás követendő lehetne a nemzeti oldalon is, amikor egy nemzeti rock zenekar is több százezer forint alatt meg sem mozdul egy koncert kedvéért.
(Regnum!)