Szent László királyunk ünnepén, az Athleta Patriae-t, a Haza Bajnokát ünnepeljük egyik leghíresebb róla szóló énekkel, valamint egy kevésbé ismert korabeli szekvenciával, és kérjük a közbenjárását egy fohásszal.
Fohász Szent László király közbenjárásáért;
Istenünk, aki Szent László királyunkat, szent uralkodónkat, a te hitvalló bajnokodat, csodálatos könyörületességeddel a vétekből a bocsánatba, s mert igaz volt, a dicsőségbe vitted föl, kérünk, add, hogy aki gondviselő jó királyunk volt a földön, pártfogónk legyen a Mennyben is!
Ének Szent László királyról
(1500 körül)[1]
1. Idvezlégy kegyelmes Szent László király!
Magyarországnak édes oltalma,
szent kerályok közt drágalátus gyöngy,
csillagok között fényességes csillag.
2. Szentháromságnak vagy te szolgája,
Jézus Krisztusnak nyomdoka követi,[2]
Te szent léleknek tiszta edénye,
Szíz Máriának választott vitéze.
3. Magyarországnak vagy kerályi magzatja,
szent kerályoknak fényes tüköre
teneked atyád kegyes Béla kerály,[3]
hogy hozza képest kegyes kerály lennél.
4. Nekönk sziletíl Lengyelországban,[4]
Mennyből adatál nagy csudaképpen.
másszor sziletíl szent keresztvíztől,
ősödnek nevén László lőn neved.
5. Mikoron méglen gyermekded volnál,
kihoza Béla kerály jó Magyarországba,
hogy dicsekednél te két országban,
Magyarországban és Mennyországban.
6. Letelepedél Bihar-Váradon,
ah[5] várusnak lől édes oltalma;
templomot rakatál Szíz Máriának,
kiben[6] most nyugoszol menden tisztességvel.
7. Környől fekesznek téged császárok,
püspökök, kerályok és jobbágyurak;
olaj származik szent koporsódból,[7]
tetemed foglalták az szép sár-aranyból,[8]
8. Téged dicsérnek szent zsolozsmával
papok, diákok és várusnépek;
téged dicsér földnek kereksége,
mert téged dicsérnek Istennek angyeli.
9. Te dicsekedel keráli székedben,
képed feltötték az magas kőszálra,
fénlik mint nap, salyog mint arany:
nem elégeszik senki, tereád nézni.
10. Te arcul teljes, szép piros valál,
tekéntetedben embereknél kedvesb;
beszédedben ékes, karodban erős.
lám mendent te ejtesz, ki tevéled küzdik.
11. Testedben tiszta, lelkedben fényes,
szívedben bátor, miként vad oroszlán,
azért neveztek Bátor Lászlónak,
mikoron méglen iffiúdad volnál.
12. Tagodban ékes, termetedben díszes,
válladtul fogva mendeneknél magasb;[9]
csak szépséged[10] császárságra méltó,
hogy szent korona téged méltán illet.
13. Mert választa az Szíz Mária,
megdicsőíte sok jó ajándékkal,
hogy te őriznéd és oltalmaznád,
neki ajánlád jó Magyarországot.[11]
14. Fejedben kele[12] az szent korona,
megbátorejta téged az Szentlélek;
kezdéd követni atyádnak életét,
rózsákot[13] szaggatál, koronádban fízéd.
15. Te tatároknak vagy megtereje,
magokat szaggatád[14] az havasokban,
te pogányoknak vagy rettenetik,
terekek mondottak feld félelmének.
16. Te kivagdalád az eretnekeket,
mind kigyomláltad, elszaggatád,
nem volt idédben gonoszol teve,[15]
mert csak híred-neved mindenek rettegték.
17. Azért igazságnak valál bírója,
Az szép szízességnek valál koronája,
te tisztaságnak tiszta ótalma,
irgalmasságnak teljes keveteje.
18. Dicsérjük magyarok Szent László kerált,
Bizony érdemli mi dícséretönköt,
dicsérik őtet angyelok, mondván:
Idvezlégy kegyelmes Szent László kerály.
[1] A híres énekről Gerézdi Rabán bizonyította be, hogy későbbi, mint az 1470 körül szerzett latin himnusz, tehát hogy latinból fordították magyarra és nem fordítva. Gerézdi szerint a magyar vers egyházias típusú világi ének. A versnek két csonka másolata maradt fenn. Az egyik a Gyöngyösi- a másik a Peer-kódexben. E kettőből állítható össze a teljes vers, melyet a legfrissebb kritikai kiadás nyomán közlünk: Gerézdi Rabán, A magyar világi líra kezdetei, Akadémiai Kiadó, Bp., 162-164.
[2] nyomdokát követő
[3] I. Béla. Uralkodott: 1060-1063.
[4] István halála után a Vazul-fiak, köztük Béla, László apja, lengyelországba menekültek.
[5] „a” névelő
[6] Ti. a templomban
[7] Ez a szentség jele.
[8] Sár-arany=sárga arany
[9] Az Árpád-háziak között többen is feltűnően magasak voltak.
[10] A kifejezés értelme: „már csak szépséged miatt is”.
[11] A fordító tévedése „neki ajánlott” helyett.
[12] fejedre került
[13] erényeket
[14] Ti. úgy, hogy írmagjok sem maradt.
[15] tevő
+++
Szekvencia Szent László királyról
(Novae laudis extollamus)
(1192 körül)
Új dicséret szava zengjen
a királynak, énekeljen
ujjongásunk dallama.
Mint a lépesméz, az ének
olyan édes, a dicséret
László királyt zengje ma.
Királyunknak szójon ének,
erősítse a dicséret
mennyországi hangjait.
Hitvallóknak ura áldott!
Tőle nyerték a királyok
élet ajándékait.
Dicsőítnek esengve mindenek,
királyoknak gyöngye, ki mennyket
ígérsz s üdvnek javait.
Ó mily boldog s milyen ékes,
szent nevével fényességes,
Várad híres temploma!
Századoknak királya
mosta kezét tisztára,
szenny ne érje már soha.
Ő a lépcső, magyar nemzet
rajta lépdel az egeknek
trónjához, Pannónia.
Híre-neve égig szárnyal,
eljut sebes híradással
földünk négy határira.
Véle kegyet, áldást nyerünk,
meg is tartván, mit megleltünk
hitvallásunk hajnalán.
Gyógyítja a betegséget,
munkálja az üdvösséget,
ahogy Mózes hajdanán.
E házban meghallgatást nyer
mindenre, mit kér az ember,
ha a király pártolja.
Véle semmi kardcsapást,
ellenséges támadást
nem retteg már a haza.
Ellenséggel bár csatázva,
a királynak imájára
üdvösséget nyer a nép.
Hit szerzője általa
századokra árasztja
olajának erejét.
Ő szerez a magyar népnek,
mely az igaz hitre tért meg,
birodalmi hírnevet.
Idegenek, ellenségek
békességben jól megférnek,
neki engedelmesek.
Önlelkéből, rejtettségből
csillag támad a világnak,
tündökölnek a csodák.
Erejével, győzelmével
ellenségnek, barbár népnek
futamítja nagy hadát.
Aki őt dicséri, áldja,
bíz a poklot megutálja,
nyavalyáit jóra váltja,
s elűzi ördögeit.
Ki szent voltát megtiszteli,
gyógyulását megnyerheti,
mert a király megsegíti
életre ő híveit.
Dicsősége király sarjnak,
áve, üdve magyaroknak,
értünk támadt fényes csillag,
virág ország gyökerén.
Királyt adó szent gyökérzet,
igaz hittel a dicséret
néked is zeng, ember-ének
te neved igézetén.
Urunk, ki megkoronáztad,
hallgasd meg, kik itten áldnak,
s szent királyunk hű szolgáit
ez életből egykor átvidd
mennyei palotádba.
Akik hírét együtt zengve
összegyűltünk örvendezve,
add, hogy véle találkozzunk,
és megnyervén eljuthassunk
az örök boldogságra.
Amen.
Fordította Csanád Béla