Bánffy Dezső miniszterelnöksége idején az őszi nagy hadgyakorlatokat Bánffyhunyad környékén tartották meg Ferenc József király jelenlétében. Bánffy rávette a királyt, hogy ebből az alkalomból Kolozsvárt is töltsön egy napot. Persze kidolgozott programmal várták. A délelőtt a város és a város intézményeinek megtekintésére volt szánva. Az első látogatás a főtéri Szent Mihály templomnak volt szánva. A kapuban a királyt Bíró Béla apátplébános várta. Bíró Béla csíkmegyei székely ember volt, olyan székelyesen beszélt magyarul, mint egy góbé, aki sohasem tette ki a lábát Csíkországból. Bíró Béla tehát kalauzolja a királyt a templomban és válaszolgat a kérdéseire:
– Ki tartja fenn a templomot? – kérdi a király.
– Mük, felség! – feleli a plébános, értve ezalatt az egyházközséget.
A katolikus leányiskolában ismét Bíró Béla vezette a királyt, mint az iskolaszék elnöke. Itt is érdeklődött az iskolafenntartó iránt:
– Esmég mük, fenség! – feleli a plébános.
A király nagyot nézett, de nem szólt semmit.
A délelőtt folyamán a király még egyszer találkozott a plébánossal a katolikus aggmenházban. A király talál most már inkább kíváncsiságból, hogy a rejtélyes választ megértse, ismét azzal a kérdéssel fordult a plébánoshoz, hogy ki tartja fenn az intézményt. Bíró Béla megint röviden és egyszerűen felelt:
– Ezt es mük, felség!
Ferenc József erre odafordul a mellette álló miniszterelnökhöz:
– Mondja, Bánffy, milyen nyelven beszél a plébános?