Legutóbb felmerült, hogy az új alkotmányban, amelyet a kétharmados jobbközép kormányzópárt alkot meg, némi jobboldali radikális támogatással országunk nevében nem szerepelne az államforma, a köztársaság. Egyszerűen hivatalosan csak Magyarországnak hívnánk és nem Magyar Köztársaságnak. Sokan ezért biztosan kárognak egy monarchistának ez azonban nem feltétlen rossz hír. Sőt. Meg aztán legyen egy jó évük a címfestőknek is.
Korábban Varga Zs. András vetette fel, hogy az új alkotmány ne nyilatkozzon az államforma kérdéséről, pontosan azért mert ennek az alkotmánynak – amelyet azért nem tekintünk minden szempontból rendben lévőnek, hiszen a valós megoldás a történeti alkotmány aktualizálása lenne – tekintélyt kell szereznie és ezt nem tudja megtenni, hogyha minden fontos kérdést nyíltan hagy. Ilyen kérdés az államforma kérdése is. Magyarország új kormányzati-politikai modellt vesz, amelyben jelenleg az ország szuverenitásának erősítése zajlik, kisebb-nagyobb eredményekkel (új közoktatási törvény, multicsapolás, kettős állampolgárság, stb.), ebben a folyamatban pedig nem lenne rossz, hogyha nem lenne hivatalosan a magyarok országának államformája. Az alkotmány ki fogja mondani persze, hogy Magyarország köztársaság (brrr), de ennek ellenére, ha az elnevezésben ez nincsen benne, a kérdés mégis, kimondatlanul ebben is nyitott és felsejlik a társadalmi diskurzus lehetősége. Nincsen eleve elrendelve, hogy köztársaság is marad.
Mert kinek kell a köztársaság? Nagyon senkinek sem, már 2009-ben sem. Most még úgyse.
Miért is kellene, hiszen kudarcos az egész 2 évtizedes országlása. Így legalább nem kell annyira ragaszkodni hozzá hivatalos fórumokon sem és még az ország hivatalos zászlaja is a volt királyság hivatalos zázslaja lesz gyakorlatilag, a címerrel. E mellett pedig az sem hátrány, hogy egy közjogi provizóriumban a legfelsőbb közjogi személyek a királyság idején csak a Magyarország kifejezést használták, államforma nélkül. Pl. „Magyarország kormányzója, Horthy Miklós” vagy „Magyarország hercegprímása, Mindszenty József„. Ez így sokkal inkább a monarchikus politikai hagyományra hajaz, mint avas és semmilyen, senkit sem érdeklő republikánus hablatyra.
Úgyhogy monarchisták: nem sírni, nem átvenni az „alkotmányosdemokrata” sirámokat! A köztársaság fosztása nekünk nagyon is reményteli dolog.