Székely László születése 115., és a bemutatott, izgalmas életű Mikes János pappá szentelése 110. évfordulóján látott napvilágot a több mint 40 év után megjelent kötet. A mai napig porosodnak olyan művek az asztalfiókokban Magyarországon, amelyek hiteles képet adnak koruk egyház- és társadalomtörténetéről. Így a most ismertetet kötet, amely szintén asztalfiókból került elő, bepillantást nyújt az olvasói számára a méltatlanul elfeledett egyházi személyiség, gróf Mikes János szombathelyi megyéspüspök szerteágazó életéről és munkásságáról. A könyv szerzőjének a neve az egyháztörténelemmel foglalkozók számára ismerős lehet, viszont a laikus olvasók számára aligha.
ism.: Szabó Gábor.
Székely László (1894-1991) Szombathelyen teológiát tanított, majd Kőszeg város apát-plébánosa, az 1950-es években Győrvár és Gasztony plébánosaként tevékenykedett. A két világháború közötti Magyarország katolikus szépirodalmának egyik legkifinomultabb ízléssel bíró költője volt. Székely László kiválóan ötvözte könyvében a püspök életéről és haláláról rendelkezésre álló forrásokat, melyek jó összhangban állnak a visszaemlékezők és a hiteles történeti adatok tartalmával.
Eredetileg 1966-ban írta, de a Kádár-rendszer viszonyai között Mikes János jellemrajza nem jelenhetett meg. A könyvhöz Veres András szombathelyi püspök írt ajánlást, melyben kifejezte mély tiszteletét Székely apát úr iránt, amiért az Innsbruckban eltöltött évek és az utána következő évtizedekben nyomon követte pályafutását.
Az egyházmegye legismertebb személyiségének több üdvös cselekedetét ismerjük, melyeknek a mai napig kimutatható az egyházmegyére gyakorolt hatása. Grófi származása ellenére igen modern életfelfogást és életfilozófiát képviselt, ami példaértékkel bír a mai kor egyházi személyiségeire nézve is. Székely írja róla egy helyütt: „Jámbor volt-e Mikes püspök? Hiszen egy főpapban elsősorban ezt keressük és értékeljük. Nos, bizonyos, hogy hetenként gyónt, kb. évente végzett lelkigyakorlatot. Gyóntatójának a legszigorúbb dominikánust választotta, s néha meg el is dicsekedett vele, hogy kikapott tőle.” (190. p.) A két világháború közötti keresztényszocializmusnak az elveit magáénak tudta, valamint hithű legitimista (1) vezéregyéniségként a politikai arénában harcolt a királypárti politikai gondolkodás mellett.
Gróf Mikes János alapította meg az ország első egyházmegyei takarékpénztárát. Nevéhez fűződik a Szombathelyi Újság egyházmegyei lap napilappá való alakítása, valamint egy új sajtóterméket is létrehozott, a Szombathelyi Kis Újságot. Modern gondolkodó lévén, hamar felismerte a sajtó által kínált lehetőségeket. 1914-ben Martineum Részvénytársaság néven egyesítette valamennyi szombathelyi katolikus lap kiadóvállalatát, majd ezzel az összevonással letette az Egyházmegyei Nyomda alapjait. Az igazgatása alá tartozó egyházmegyét Trianon tragédiája árnyékolta be. A kataklizma után fáradtságos és nehéz munkával több olyan cselekedetet hajtott végre, például 1927-ben egyházmegyei zsinatot hívott össze, ahol lefektették a szombathelyi egyházmegye egyházkormányzásának és pasztorizációs programjának alapköveit.
Demográfiai növekedés és különböző társadalmi problémák miatt egyházigazgatási reformok vezetésével Zalaegerszegre küldte a későbbi veszprémi püspökőt, majdani esztergomi hercegprímást: Pehm (Mindszenty) Józsefet, hogy az erodálódó lelkipásztori körülményeken javítson. Ő volt az első püspök, aki automobillal közlekedett, de ugyanakkor a kor egyik legmodernebb szerkezetével is: a püspökök közül ő utazott először repülőgéppel Rómába, hogy találkozzon a pápával. Amikor a püspökök közül elsőként ért az örök városba, XI. Pius pápa e szavakat intézte hozzá: „Ach, mein fliegender Bischof!” („Ah, az én repülő püspököm.”) Almássy László grófról, a neves Afrika-kutatóról, a Zarzura-oázis felfedezőjéről – akiről az Angol beteg című film is szól – sokan hallottak. Viszont ő volt Mikes János gróf személyi sofőrje is, valamint később, a főúr répceszentgyörgyi birtokának az igazgatója. „1921 áprilisában a később boldoggá avatott IV. Károly rendelkezésére bocsátotta mind a püspöki palotát, mind pedig a saját sofőrjét és automobilját. Teljes mértékben ellenezte a trianoni döntéseket. Maga is erdélyi származású lévén, személyesen érintett volt a kérdésben.” (9. p.) 1935-ben a Szentatya acmoniumi címzetes püspökké, majd 1935-ben selimbriai címzetes érsekké nevezte ki érdemei elismeréséül. A zsidótörvények megjelenése után felszólalt a Magyar Püspöki Kar ülésein és az országgyűlés felsőházában. Az első és a második zsidótörvény átment a magyar országgyűlésen, amely a modern magyar parlamentarizmus szégyenfoltjaként vonult be a magyar történelembe.
Amikor 1945-ben a Répceszentgyörgyöt megszálló szovjet Vörös Hadsereg katonái bejutottak a birtokára, akkor még nem tudhatta senki, hogy hamarosan bekövetkezik a tragédia. Mikes érsek felöltve díszes főpapi ornátusát, személyes épségét kockáztatva, a gyermekek és asszonyok védelmére kelt. (Magatartása e ponton megidézi a mártírhalált halt Apor Vilmos győri püspöki hősiességét.) Ahogy a kastélyának ajtajához lépett volna, hirtelen rosszul lett, majd szívéhez kapott és átadta lelkét az Úrnak. A kötethez Bakó Balázs egyháztörténész válogatott fényképeket, valamint a záró tanulmányt is ő írta, melyet e szavakkal zárt: „Mikes János a szombathelyi püspökök közül az egyik legnagyobb formátumú személyiség.” (262. p.) Mindezt e sorok írója csak annyival egészítené ki, hogy ő volt a magyar katolikus arisztokrácia egyik utolsó olyan modern gondolkodója, aki elé, ha gördítettek is akadályokat, azokat átugrotta, példaértékű életével pedig megmutatta a katolikus hithez való ragaszkodást.
SZÉKELY LÁSZLÓ: Emlékezés Mikes János gróf szombathelyi megyéspüspökről. Szerk.: SOÓS VIKTOR ATTILA.
Vasszilvágy, Magyar Nyugat Könyvkiadó, 2009. (A Magyar Nyugat Történeti Kiskönyvtára, 11.) 275 old.
LÁBJEGYZET
(1) Néhány fontosabb irodalom Mikes János legitimista politikai magatartásáról: ORMOS MÁRIA: Magyarország a két világháború korában, 1914-1945. Debrecen, 2006.; L. NAGY ZSUZSA: Egy politikus polgár portréja. Rassay Károly. Bp., 2006.; GERGELY JENŐ: A keresztényszocializmus Magyarországon, 1924-1945. Bp., 1993.; KARDOS JÓZSEF: Legitimizmus. Legitimista politikusok Magyarországon a két világháború között. Bp., 1998.; BÉKÉS MÁRTON: A becsület politikája. Gróf Sigray Antal élete és kora. Vasszilvágy, 2007. (Magyar Nyugat Történeti Kiskönyvtára, 4.); ERDŐS FERENC – NYÁRY ZSIGMOND: Károlyi József, a politikus. In: Károlyi József: Madeirai emlékek. Szerk.: ERDŐS FERENC. Székesfehérvár, 1996. (Fejér Megyei Levéltár közleményei, 20.); FEJÉRDY ANDRÁS: Mindszenty József szellemi portréja. In: Kommentár, 2006. 4. sz.; GRATZ GUSZTÁV: Magyarország a két háború között. Bp., 2001.; UŐ: Visszaemlékezéseim. Bp., 2007.; A magyar jobboldali hagyomány, 1900-1948. Szerk.: ROMSICS IGNÁC. Bp., 2009.