Száztíz évvel ezelőtt, 1901. július 22-én, talán a menyasszony neve napjához igazítva, nevezetes esküvőnek volt tanúja az Arad-Belvárosi
református templomban összegyűlt vendégek serege. A délceg vőlegény az Osztrák-Magyar Monarchia haditengerészetének I. osztályú
sorhajóhadnagya, nagybányai Horthy Miklós, az ifjú ara pedig a finom szépségű jószáshelyi Purgly Magdolna volt.
Írta:Dobai Miklós.
Az esküvő után az ifjú pár hamarosan a férj állomáshelyére, a Monarchia hadiflottájának főbázisára, Polába utazott, ahol sorra
születtek gyermekeik: Magdolna (1902), Paulette (1903), István (1904), s az ifjabb Miklós (1907).
Az apa, a későbbi kormányzó, Horthy Miklós életútját nem érdemes boncolgatni, hiszen különböző politikai elemzések élete szinte minden
mozzanatát feltárták. Amit viszont érdemes kiemelni, hogy Horthy Miklós Kenderes környéki birtoka 1920-ban, kormányzóvá választásakor,
ugyanannyi (1500 hold) volt, mint 1944 végén, amikor a német fegyverek fenyegetése hatására megválni kényszerült államfői székétől. Ekkor sem titkos külföldi bankszámlái, sem offshore cégei nem voltak, s a keserű emigráció a legnagyobb nélkülözéseknek tette volna ki, ha J. F. Montgomery, Chorin Ferenc és Apponyi Madelaine nem hoz létre alapítványt a Horthy család megélhetéseinek biztosítására. A család
jóleső érzéssel fogadta Ruben Hecht nemzetközi cionista vezetőt, amikor az Portugáliában meglátogatta a Horthy családot, hogy a
zsidóság nevében megköszönje a volt kormányzónak és az általa vezetett Magyarországnak a zsidóságért tett erőfeszítéseit.
A feleség, Purgly Magdolna szelíden és odaadóan követte urát különböző beosztásaiban: a haditengerészetnél, a diplomáciai szolgálatban, a
Bécsi udvarban, a Budavári palotában (csak kilenc szobát laktak a palota szerényebb, Tabánra néző szárnyában), majd az emigrációban.
Itt, élete alkonyán megtanult főzni, takarítani, háztartást vezetni, amire egész életében nem volt szüksége. A Kormányzó feleségeként, az
ország első asszonyaként élénk karitatív tevékenységet folytatott. Támogatta az akkor kiépülő Új-Lípótvárost, amit emiatt sokáig Magdolna-Városnak neveztek, illetve Rákospalotán a mai József Attila utcában szegények konyháját üzemeltette, kiérdemelve ezzel azt, hogy
akkoriban ez az utca Horthy Miklósné utca (1932-1945) volt.
Ahogy a Horthy-házaspár élete sem alakult szerencsésen, gyermekeikről sem lehet mást mondani. Az elsőszülött, az édesanya nevét továbbvivő Magdolna életét 16 évesen, 1918-ban, a vörheny (mások szerint spanyol-nátha) okozta halál törte ketté. Nem alakult szerencsésen a másik leány, az apai nagyanya nevét átörökítő Paula (Paulette) élete sem. Első házassága vitéz Fáy László földbirtokossal nem volt szerencsés s váláshoz vezetett, a második házasságot már betegséggel küszködve kötötte ifj. Károlyi Gyulával. Az egyre elhatalmasodó kór 1940-ben ragadta el, de tudni kell, hogy férje csak két évvel élte túl rajongásig szeretett feleségét. Kevesen tudják, hogy a meglehetősen angolbarát gondolkodású ifj. Károlyi Gyula 1942. szeptember 5-én, alig két héttel legjobb barátja, sógora, vitéz nagybányai Horthy István kormányzó-helyettes repülőszerencsétlensége után, máig tisztázatlan körülmények között, zuhant repülőgépével Érd térségében a Dunába.
Holttestét csak napok múlva találták meg.
Átmenetileg szépen alakult az elsőszülött fiú, a családi hagyományokat követve István névre keresztelt gyermek sorsa. A jó kiállású, magas,
jól tanuló István nem csak a sportban jeleskedett, de hivatali munkáiban is. A MÁVAG gépgyár főmérnökeként részt vesz a 424-es
legendás mozdony tervezési munkáiban, 1940-1942 között a MÁV elnök vezérigazgatója. 1942 tavaszán az országgyűlés két háza
közfelkiáltással kormányzó-helyettesi rangra emelte. Ezt követően a keleti frontra ment repülő-főhadnagyi beosztásban. Már zsebében volt a
visszahívó parancs, amikor 25-ik bevetésére indulva, 1942. augusztus 20-án hajnali 5 óra 7 perckor az Ilovszkoje-i repülőtér felett Héja
(CR-2000) típusú repülőgépével lezuhan, s a roncsok között lelte halálát. Horthy István feleségét Edelsheim-Gyulai Ilona (1918 -)
grófnőt és az egyéves István nevű gyermekét hagyta hátra, meg a nép szeretetét. Ez utóbbi nyilvánult meg 1945-ig számos közterület és
közintézmény névválasztásában, így a mai Vámház körút akkoriban Horthy István út néven szerepelt, s Újpesten a Fóti út és Megyeri út sarkán lévő oktatási intézmény Horthy István Repülő Iskola volt. Eddig a múlt. Mára csak a Vámház körút és a Pipa utca sarkán, a Nemzeti Kegyeleti Bizottság által visszaállított emléktábla és a Gödöllői Kastély parkjában álló mellszobor (Domonkos Béla szobrász alkotása)
emlékeztet rá. Továbbá emlékét őrzi özvegye és félárván maradt fia, akik számtalan unoka és dédunoka szeretetétől övezve ma Angliában
élnek.
A negyedik gyermek, az ifjabb Miklós, ifjú korában szenvedélyes sportoló volt, lovaspóló-játékos. Egy szerencsétlen balesete, esése
következményeit egy életen át hordozta, de mindez nem gátolta meg abban, hogy jól képzett emberként felelős beosztásokat töltsön be.
Különböző cégek vezetőségi tagja, elnöke, végül a háború előestéjén a Magyar Királyság brazíliai követe. A szerencsétlen 1944-es év végén a Kiugrási Iroda vezetője, apja, a Kormányzó legfőbb támasza. Az 1944. október 15-i kormányzói proklamáció reggelén, hamis tárgyalási
meghívásnak eleget téve hagyja el a Budai várat. Az Eskü (ma Március 15) téren a németek tűzharc után letartóztatják, majd szőnyegbe
csomagolva elrabolják. Életével zsarolva érik el a Kormányzónál annak lemondását, s Szálasi Ferenc kinevezését. Felesége Károlyi Mária
Consuelo grófnő (1905-1976) két leánygyermekkel ajándékozta meg: 1928-ban Zsófia, 1929-ben pedig Nikolette. Már a Horthy család
korábban elhunyt tagjainak magyarországi újratemetésére készülve, 1993 tavaszán Lisszabonban hunyt el.
Őt is, ahogy a Család többi tagját is a kenderesi családi kripta és a nemzet emlékezete zárja magába.