1848, de sokkal inkább 1849 megítélése kapcsán, még ha arra törekszünk is, hogy lehetőség szerint a háttérbe szorítsuk a politikai-ideológiai tényezőt – és elsősorban jogelméletileg vizsgálódjunk –, félretéve az eseményeket övező kötelező pátoszt, amelyet főként a baloldali-liberális történelemszemléletnek köszönhetünk, szembe kell néznünk néhány igen súlyos ténnyel és kérdéssel. „Ki a törvényes korlátokat lerombolja, vagy az…
Szerző: regnumadmin
Keserű, de egészséges: Adalékok Habsburg uralkodóink mai megítéléséhez. III. rész (1815-1848.)
A reformkor, avagy nemzeti sérelmeink elsősorban nem a magyar történelemben, hanem csak a magyar történetírásban léteznek A reformkor nehezen értelmezhető korszaka a magyar történelemnek. Az eseménytörténete eléggé közismert (legalábbis az a része, amely a nemzeti öntudatnak hízeleg), de egyelőre még az sem világos, hogy a reformkor lényege és célja az volt, hogy ne legyen forradalom…
Lassú olvadás – gondolatok a koronázási centenárium kapcsán
Pont ilyen lehetett az idő száz éve, legalábbis ebben az órában – tíz óra van, állunk a budai királykoronázó Boldogasszony Templom előtt, és éppen kisütött az első komolyabb napsugár a december végi fagyban. 1916-ban december 30-án, ezeddig utolsó királyunk koronázásának napján nem jól kezdődött a nap; latyakos, borongós, havas esős volt az időjárás, de amire a…
Kereszt és parlament
Kísérlet a kereszténység és a demokrácia elvi összehasonlítására. Írta: Almásy Gergely. Bevezető Jelen dolgozat arra vállalkozik, hogy a kereszténység és a demokrácia elvi szintű összehasonlítását – a teljesség igénye nélkül – elvégezze. A kereszténység a mai világban ugyanis már nem egy mindent átható valóságként jelenik meg, mint ami választ ad az élet nagy kérdéseire,…
A „benső monarchia” jelenlegi zsákutcája
Sokszor a magányos meg nem értettség állapotában vannak azok a világban, akik királyságpártinak, monarchistának vallják magukat. Ez egy reménytelibb pillanatban is a magányosság menetelése, ami erőt és éberséget adhat bizonyos helyzetekben az embernek és egy közösségnek is, de ugyanakkor képes egyedi koncepciók, világok és rendszerek megalkotására is ösztönözni azokat, akik erre amúgy is hajlamosak. Sokszor…
Keserű, de egészséges: adalékok Habsburg uralkodóink mai megítéléséhez. II. rész (1711-1815.)
Extra Hungariam non est vita, si est vita non est ita. A magyar történelmi köztudatban a Rákóczi szabadságharc (amelyet a közbeszéd és a történetírásunk is másfél évszázadig csak Rákóczi-ribilliónak hívott) befejezésétől a reformkor kezdetéig tartó időszak országunk történetének talán a legkevésbé ismert időszaka. Kevés pátosz és romantikus felbuzdulás, sehol népszerűséget…
A Szent György Rend magyar rendtartományának megalakulása
„A lovagi eszmény spiritualizálódott” – írja egy helyütt a Szent Sír Lovagrend egyik magyarországi vezetője. Valóban, a lovagrendek modern kori történelme már csak marginálisan vagy egyáltalán nem kapcsolódik a „lovag” vagy a „lovagrend” szavak hallatán az átlagemberben felbukkanó sztereotípiákhoz: eredeti lényegük, eszmeiségük, spiritualitásuk megőrzése mellett ma már elsősorban a jószolgálati munkából, az Egyház védelméből, a…
Néhány átnevezésre azért szükség lesz…
Ötletroham a helyreállítás szimbolikus politikájához. Többen vannak, kiket hidegen hagynak közterületeink elnevezései, ennek ellenére mikor megváltoztatásuk fölmerül, általában mindig a szokásos bagázs hőbörög, hogy minek ehhez hozzányúlni. Ilyenkor olyan propaganda-hadjárat is be tud indulni, melyet a Zsigmond utca esetében láttunk, mely sajnos így, lakói akaratának megfelelően maradt a vállalhatatlan Frankel Leó után elnevezve. Mert megszokták…
Keserű, de egészséges: adalékok Habsburg uralkodóink mai megítéléséhez. I. rész (1526-1711.)
Mordet, ut sanet. A magyar emberek kevés dologban értenek egyet, de abban feltétlenül (legalábbis a túlnyomó többség feltétlenül), hogy a gonosz, ármánykodó Habsburgok évszázadokon keresztül elnyomóink és kizsákmányolóink voltak. Annak, hogy a négy évszázadon keresztül hazánk királyait adó uralkodó családról ilyen negatív kép él a magyar emberek tudatában alapvetően két oka van. Egyrészről az,…
A józanság politikája. Egedy Gergely az amerikai konzervatív gondolkodásról
„A szabadságot akkor lehet megőrizni, ha olyannak vesszük az embereket amilyenek, és nem olyanoknak, amilyeneknek lenniük kellene.”(John Adams) Egedy Gergely, az angolszász gondolkodás, a politikaelmélet és politikatörténet kiváló kutatója, a brit konzervatív hagyomány alapos feltérképezése után [Brit konzervatív gondolkodás és politika (XIX-XX. század). Századvég, Budapest, 2005.] legújabb könyvében az amerikai konzervatív hagyománnyal foglalkozik, mintegy 560 oldalon…