Létezik egy olyan kritikája a marxizmusnak, amely a demokratizmus alapján állva utasítja el a kommunizmust és a poszt-kommunizmust. Talán nem túlzás azt állítani, hogy mind a jelenkor politikai gondolkozásában, mind a politikai pártokhoz kapcsolódó retorikai szinten meghatározó hangsúllyal van jelen ez a bírálat. Aki ma a „létező szocializmust” elítéli, az elsősorban arra szokott hivatkozni, hogy…
Szerző: regnumadmin
A revizionizmus hívása
Létező politikai tőke lehet-e Magyarországon újra a revizionizmus, vagy a történelem kukájának a rothadó szegmense marad most már mindörökké? Nos, erre a választ nem mindig véleményvezérek és a nép adja meg, hanem maga a helyzet. Revizionizmus, azaz egy korábbi igazságtalan helyzet – Kárpátalja elcsatolása és az ottani magyarok elszakadása az anyaországtól – felülvizsgálata. Jelenleg pedig…
Arctalan despotizmus helyett – a régi rend és Tocqueville
Egy kultúra formája attól függ, hogy elitje egy valódi-e, vagyis arisztokratikus és hagyományos elit, vagy pedig egy „tradíció nélküli”, vagyis pusztán funkcionális, gazdasági és pénzügyi csoport. Az utóbbi eset igaznak tűnik a mai korra, de nem volt, vagy nem teljesen volt még így abban az időszakban, amelyben Tocqueville élt. Egyik nagy és visszatérő témája, amely…
Habsburg Károly magyar királyi herceg az első világháború kitöréséről: „Nem helyénvaló minket hibáztatni”
„Aki egy kicsit is komolyan foglalkozik a történelemmel, az tudja, hogy a háború egy olyan esemény következménye volt, amelynél nagyon sokan nem voltak képesek felmérni azt, hogy milyen irányt is vehetnek a dolgok. Természetesen az események láncolatából nem vonhatom ki elődeimet és Ausztriát sem. De egy személyt vagy államot hibáztatni bizonyosan tévedés lenne. Ha valamit…
A hatalommegosztás elve Magyarországon: az Alaptörvény és a gyakorlat
„Manapság Magyarországon minden közhatalom végső soron visszavezethető valamely párthoz. Így nyugodtan kijelenthető, hogy Magyarországon minden politikai és közhatalom párthatalom – a gyakorlat tehát módosítja az Alaptörvény laikus számára oly kedves megállapítását, miszerint a közhatalom forrása a nép. Nem, a közhatalom forrásai a pártok. Ezt megerősíti az is, hogy az országgyűlési választásokon országos lista pártlistaként vagy…
Mindszenty legitimizmusa
P. Füzér Julián cikkében, „Szent volt-e Mindszenty József?” írja, hogy Mindszenty határozottan legitimista volt. Szerinte a bíboros legitimizmusa valójában patriotizmus volt, ami erkölcsi erény. Említi, hogy Mindszenty legitimizmusa a legeszményibb demokráciával párosul és hogy legitimizmusával védte az országot a kommunizálás és a szovjet szférába való beolvasztás ellen. Igaza van! A legitimizmus emlegetésével nem lehet Mindszenty életszentsége ellen tiltakoznunk, de…
A szavazással kapcsolatos illúziókról
Felmerült bennünk a kérdés, hogy azok számára, akik nem csupán bizonyos aspektusait tekintve, nem csupán némely vonatkozásaiban és alkalmazásaiban, hanem gyökeresen és lényegileg vetnek el mindent, aminek vonatkozása lehet a modern egalizmus szelleméhez, szükséges-e – vagy éppenséggel indokolható-e – egy „demokratikus választáson” való részvétel? Érvek szólnak pro és kontra is, a következőkben pedig a helyzettel…
A köztársaság, mint akarat és képzet
Mostanság, mióta az ország neve (és csak a neve) megváltozott, vannak ezek a csoportok, akik minden áron „köztársaságot” akarnak. Köztársaságot akarnak, ad absurdum: „helyreállítani a harmadik magyar köztársaságot” vagy létrehozni a „negyediket”. Nos, természetesen ehhez a harmadik magyar köztársaságnak meg kellett volna szűnnie, mi pedig tudjuk, hogy létre sem jött. Ami van, az pedig az, ami…
Amiért Krisztus (sem) volt szocialista
Keresztényként különböző viták során gyakran szembesülünk olyan állításokkal – elsősorban nem keresztények részéről – miszerint az Egyház mennyire eltávolodott Krisztus tanításától, története során mennyire nem viselkedett krisztusi módon akár a hívek, akár a klérus vagy akár az egész intézmény szintjén. Olyat is gyakran olvasni, hogy a hit szép és jó dolog, de ha mindezt valamilyen…
Jobboldali vagy konzervatív?
A következő cikkünkben két, számunkra alapvető politikaelméleti fogalom, a jobboldaliság illetve a konzervativizmus kérdéseivel szeretnénk foglalkozni. Úgy véljük, talán nem felesleges, ha a gyakran konfúzus fogalomhasználat terén némi rendet teremtünk, vagy legalábbis azt megpróbáljuk tisztázni, hogy az általunk képviselt monarchikus gondolat milyen módon kapcsolható e kifejezésekhez. Írta: Pető Zoltán A „jobboldali” és a „konzervatív” kifejezéseket…