Üdvlelde – Gróf Dessewffy Aurél hátrahagyott némi iromány-töredékivel

https://www.facebook.com/plugins/like.php?action=like&app_id=&channel=https%3A%2F%2Fstaticxx.facebook.com%2Fx%2Fconnect%2Fxd_arbiter%2F%3Fversion%3D46%23cb%3Df3f334dcee38807df%26domain%3Dregnumportal.hu%26is_canvas%3Dfalse%26origin%3Dhttps%253A%252F%252Fregnumportal.hu%252Ff16f4e8c41a006584%26relation%3Dparent.parent&container_width=732&href=https%3A%2F%2Fregnumportal.hu%2Fregnum2%2Fnode%2F573&layout=standard&locale=en_US&sdk=joey&share=true&show_faces=true

Gróf Széchenyi István: Üdvlelde – Gróf Dessewffy Aurél hátrahagyott némi iromány-töredékivel. Megjelent: Pesten, 1843. Trattner Károly.

„Ezen értekezés első része egy nemzeti temetőnek megalapítását tárgyazza. Walhalla az eszmét tán érthetőbben kitette volna. Én azonban „Üdvleldét” egy kis megszokással szintolly érthetőnek, és e fölött magyarosabbnak és csinosbnak is tartom, mint a három a-val bővelkedő Walhallát. Mások e kővetkező kitételeket hiszik jobban megfelelőknek: díadla, nyugda, emlékde, csöndé. — Már akármi jobb s mi tetszik is jobban, most ide nem tartozó; elég, hogy Üdvleldét nemzeti temető cziméül kívánom használni ez alkalommal.

(…)

Tiszteljük meg tehát addig is derék elhunytainknak legalább tetemeit, míg illy köztársasági kölcsönös méltánylat hajnala nem virad vérünkre, mellyhez képest a hazáért jól érdemlett honpolgár, a társasági viszonyok bármilly lépcsőzetén üdvözlené is a nagy természetet, még éltében nyerje el a köz jóváhagyásnak, a köz dicséretnek „jobb emberre nézve” mindennél édesb jutalmát. Nekem pedig legyen szabad, mint érintém, addig is míg az eszme életbe lép s tökéletes elrendezését nyerendi, azon üdvleldei biróságnak, mellyet mennyire lehet a közakarat fog kiválasztani, s mellynek tiszte lesz szigorún de igazságosan itélni holtakról, ezennel az általam czélba vett kitüntetésre ajánlanom

«DESSEWFFY AURÉL» tetemeit.”