Erdődi gróf Pálffy János 1681-ben önkéntes katonaként kezdte meg pályafutását és 70 évvel később 1751-ben Magyarország nádoraként halt meg. Van-e még történelmünkben olyan személy, aki ilyen hosszan és ráadásul ennyire sikeresen – mint az alábbiakban láthatjuk majd, élete gyakorlatilag szakadatlan sikersorozat volt – kudarcok nélkül forgott volna a közpályán? Bizonyára akad. Viszont azt biztosan állíthatjuk,…
Miért vagyok monarchista? – VIII.
Monarchista vagyok, mert hiszem és vallom, hogy a monarchia, mint államforma ma is realitás: a XXI. században a Föld nevű bolygón jelenleg is egy császárság, több királyság, hercegség és ezek mellett szultánság, emírség, sejkség stb. létezik. Mind monarchia, élén a monarchával, azaz az uralkodóval. Írta: dr. Csima Ferenc. A monarchia tehát valóság, csak mi nem…
A szociális népkirályság eszméje (2. rész)
Az 1930-as évek monarchista eszmetörténetében nagyon érdekes helyet foglal el a szociális népkirályságnak nevezhető eszme kibontakozása. Támogathatja a munkásosztály a királyság visszaállítását? Mennyire egyeztethető össze a monarchia a szociális igazságossággal? A következőkben szeretnénk bemutatni ezt a méltatlanul elfelejtett eszmerendszert. Az első részben a két világháború közötti monarchizmus helyzetét vázoltuk fel, és Pethő Sándor korai munkásságát…
Károly lotaringiai herceg a dinasztia szolgálatában
„Falainak vastagsága, tornyainak és rondelláinak erőssége miatt – hozzávéve a meredek fekvést és sziklás alapzatát – Buda általános vélemény szerint emberi erővel bevehetetlen.” (Semplicero Bizzozero) „Nem is volt egész Európában ama dicsőséges emlékezetű magyar, Hunyadi János után hasonló keresztény fejedelem, akitől a török nemzet ennyi ízben, szemtől szemben való harcokban ennyiszer megveretett volna, mint attól a…
A válság morfológiája
„A Nyugat halott, a Nyugat elveszett,A világot meg nem állíthatod, s ki nem szállhatsz.” Tony Wakeford A XX. század filozófiai gondolkodásának számtalan irányzata, s rengeteg igen jelentős művelője létezett. Igen kevés közös jellemzőjük volt, ám a kort, amelyben éltek és gondolataikat a nagyközönséggel megosztották, egyikük sem tagadhatta volna le. Az életüket nagyban befolyásoló korszellem tehát…
A szociális népkirályság eszméje (1. rész)
Az 1930-as évek monarchista eszmetörténetében nagyon érdekes helyet foglal el a szociális népkirályságnak nevezhető eszme kibontakozása. Támogathatja a munkásosztály a királyság helyreállítását? Mennyire egyeztethető össze a monarchia a szociális igazságossággal? A következőkben egy három részes cikksorozatban szeretnénk bemutatni ezt a méltatlanul elfelejtett eszmerendszert. Az első részben a két világháború közötti monarchizmus helyzetét szeretnénk röviden felvázolni,…
Keserű, de egészséges: Adalékok Habsburg uralkodóink mai megítéléséhez.VI. rész (1867-1918 és tovább)
„A régi iskola utolsó uralkodója vagyok. A feladatom, hogy a népeimet megvédjem a politikusaiktól.” (Ferenc József) Az 1867-es kiegyezés a magyar történelem páratlanul sikeres, gazdasági fellendülést és társadalmi fejlődést hozó szakaszát nyitotta meg. Országunk egy nagyhatalmú államszövetség (az osztrák felfogás szerint egy szövetségi állam) egyenrangú társországa, amelynek „ezeréves” határait a csak kisebb részben általunk finanszírozott…
A monarchista tapasztalat változatai
„A személyes tökéletlenségektől eltekintve, a monarcha a történelem fenséges voltát képviseli. Ő egy örökös, egy kapocs a láncban mely a középkorba vezet, és azon túl összekapcsol az antikvitással és ami mögötte van, egészen az időbeliség kezdetéig, amikor az első hős legyőzte a zűrzavar sárkányát és megalkotta a törvény uralmát.” Charles Fenyvesi: Splendor in Exile [Pompa a száműzetésben]. 278-279….
A szuverén mibenlétéről – másképpen
XVI. Lajos király kivégzésének 225. évfordulójára Többször felmerült oldalunkon, írásainkban a „reakciósság” kérdése, mely fogalommal kapcsolatos viták sok szempontból Arthur Moeller van den Bruck, A harmadik birodalom könyvében található, a reakciós típusról szóló írásához köthetőek. Bár több esetben nem tartjuk ördögtől valónak az ellenségeink által ránk aggatott jelzők (ellenforradalmár, autoriter etc.) önmagunkra való alkalmazását, de sokszor azoknak…
Keserű, de egészséges: Adalékok Habsburg uralkodóink mai megítéléséhez. V. rész (1849-1867.)
„Én mindenkinek megbocsátok, de nekem senki sem bocsát meg.” (I. Ferenc József) Mindeddig szokatlan módon, az előző részre visszautalva, egy magyarázattal kezdem. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc bírálata miatt sokan azzal „gyanúsítottak”, hogy akkor nyilván az 1956-os szabadságharccal sem vagyok „megelégedve”, hiszen az is vereséggel végződött és akkor még esélytelenebbek voltunk, mint 1848-49-ben. Írta: Csizér Márton….



