„A szabadságot akkor lehet megőrizni, ha olyannak vesszük az embereket amilyenek, és nem olyanoknak, amilyeneknek lenniük kellene.”(John Adams) Egedy Gergely, az angolszász gondolkodás, a politikaelmélet és politikatörténet kiváló kutatója, a brit konzervatív hagyomány alapos feltérképezése után [Brit konzervatív gondolkodás és politika (XIX-XX. század). Századvég, Budapest, 2005.] legújabb könyvében az amerikai konzervatív hagyománnyal foglalkozik, mintegy 560 oldalon…

A balliberális, liberális és újbaloldali magyar közélet egyik kedvelt jelszava a köztársaság. Legutóbb éppen Göncz Árpád halála kapcsán írta le több publicistájuk is, hogy Magyarország nem köztársaság, de újra azzá kell tenni.  A kijelentéssel, miszerint – idézve Bródy János ezirányú dalocskáját – „lesz még egyszer magyar köztársaság“, két komoly baj van. Egyrészről hamis feltételezésből indul…

A tegnap a gyászé volt, a mai nap a nyugodt gondolkodásé, a holnap azonban a cselekvésé kell, hogy legyen. Nem egymást kioktatni vagy bűnbakokat kell keresni, hanem változtatni. A gyilkosok és a bűnösök azok, akik öltek és azok, akik ezt újra megteszik majd. A mi feladatunk hogy ezt megelőzzük. Európa vezetői elrontották. Európa veszélyben van,…

A budaörsi csata (1921) kapcsán, 2015. október 23-án tartott megemlékezésen elhangzott beszéd szerkesztőnktől, Pető Zoltántól:  1921 október 23-án zajlott az ú.n. „budaörsi csata.” Horthy Miklós kormányzó hazánk ősi államformáját ugyan helyreállította, sajnálatos módon azonban, legjobb lelkiismerete ellen cselekedve és rossz tanácsadóira hallgatva, lövetett hazánk utolsó királyának csapataira, megakadályozva ezzel az ország legitim uralkodójának visszatértét, aki…

A Német–Magyar Filozófiai Társaság és az Osztrák Kulturális Fórum 2015. szeptember 15-én tartott kerekasztal-beszélgetést ELTE BTK Történeti Intézet Szekfű Gyula Könyvtárában Dezső Tamás habilitált egyetemi docens, a Bölcsészettudományi Kar leköszönt dékánjának, Gerő András egyetemi tanár, a Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszék tanszékvezetőjének és Arno Strohmeyes, a Salzburgi Egyetem professzorának részvételével. Írta: Fóris Ákos. Dezső Tamás egy…

Ha meg szeretnénk határozni az értelmiséget, számos, akár egymásnak ellentmondó fogalmat is alkalmazhatunk. Beszélhetünk például arról, hogy az értelmiségi „a kultúra főállású hivatalnoka”, ahogyan Peter Viereck tette, másrészről megfigyelhetjük, a megvetést, amelyet például Maurice Barrès táplált a Dreyfus-perben szerepet vállaló „értelmiségiekkel” szemben.[1] Kétségtelennek tűnik, hogy a valódi értelmiségi valamiképpen elszakad a dolgok pusztán pragmatikus felfogástól, –…

Magyarországon a lovagrendekről legtöbbször a borfesztiválon felvonuló magukat önhatalmúan lovagoknak, lovagnőknek kikiáltó korosodó úriemberek passziója jut eszünkbe. A rendszerváltás óta gombamód elszaporodott rendek száma meghaladja már a 150-et. Vannak szikvízlovagok, kolbásztöltő lovagok, bor és pálinkalovagok. Csak reménykedni tudunk benne, hogy lesz egy olyan szabályozás majd, amely ezeket mind egy szálig egyesületté nyilvánítja, megtiltva a lovagrend…

Legutóbbi írásomban Hans-Hermann Hoppéval, az Osztrák Iskola egyik recens képviselőjével foglalkoztam. Most viszont e sajátos irányzatnak a talán legfontosabb és legismertebb személyiségét, az Osztrák–Magyar Monarchia szülöttjét, Ludwig Heinrich Edler von Misest szeretném egy kicsit jobban bemutatni kedves olvasóinknak, akinek életútja és munkássága nem csak a klasszikus liberális és konzervatív felfogás kedvelőjeként-kedvelőinek, hanem magyar monarchistáknak is tartogat kellemes…

Dessewffy Aurél gróf (1808-1842.) egyike volt azon ifjú ókonzervatívoknak (vagy, ahogy ők hívták magukat: újkonzervatívoknak) a reformkorban, akiket az utókor igen kevéssé ismer, és emlékezetüket is igen mostohán kezeli. Dessewffy rövid élete ellenére igen komoly œvre-t hagyott maga után, és mondhatjuk, hogy életműve nagy hatással volt a korszak közéletére is. Írta: v. Uhel Péter Ágoston             Dessewffy…

Az elmúlt hét legnagyobb vitát kiváltó kijelentése mellett mi sem mehetünk el szó nélkül. Kissé behatóbban foglalkoznánk a miniszterelnök által érintett multikulturalizmus és Magyarország vita témájával, mert egyetlen higgadt elemzést, kommentet sem sikerült eddig összehoznia a magyar sajtónak. Elképzelhető, hogy nekünk sem sikerül, viszont talán sikerül új, kevésbé hangoztatott nézőpontokat és tényekkel árnyalni az elmérgesedett párbeszédnek semmiképpen sem…