Egy kerek évfordulóhoz érkeztünk. Éppen 140 esztendeje született Kenderesen vitéz nagybányai Horthy Miklós, régi erdélyi református kisnemesi családban. A Horthy-család 1635 óta tartozott a magyar nemesség soraiba, az kutyabőrt II. Habsburg Ferdinánd királyunk adományozta nekik. A kormányzó élete végéig politikusi példaképének I. Ferenc Józsefet tartotta, dolgozó szobájában festmény ábrázolta a királyt. Szóban, írásban talán a…
Köténykötők
Magyarországon kevesen tudják, hogy egészen pontosan kik voltak maszonok (szabadkőművesek) a „nemzet nagyjai” közül. Pedig egészen nyíltan hirdetik a mai maszonok ezt, és érdemes is utánajárni a dolgoknak, mert akkor van egy olyan viszonyítási pontunk, hogy kit, hogyan, miért és meddig tartsunk nyilván. Kossuthról, Jászi Oszkárról, Csáth Gézáról, Kosztolányi Dezsőről, Kazinczyről, vagy éppen Wekerle Sándorról…
Antonio Tejero legendája
Nem könnyű őszintén és következetesen megvizsgálni Antonio Tejero 1981-es tettét, az azonban biztos, hogy minden szempontból nagyon tanúságos azon elgondolkodni. Nézzük tehát röviden az eseményeket. 1981-ben Franco halála után néhány évvel, a keményvonalas monarchisták (falangisták, karlisták) úgy vélték, hogy a Juan Carlos királyt egészen rossz irányba vezetik a tanácsadói és legfőképpen az a „demokratizálási folyamat”,…
„Ne félj, csak higyj!” – 1920 – 2008 Trianon
Magyar monarchista nem mehet úgy el június 4-e mellett, hogy legalább egy poszt ne szerepeljen ezen az oldalon, még ha egy nappal később is, mint talán kellett volna. (Ennek csak technikai okai voltak, elnézést érte.) Trianon a királyság pozíciójából ma ugyanaz, mint régen volt; a Szent Korona országainak területi egysége, nem volt elválasztható a restauráció…
„Egy a jelszónk, a béke, harcba boldog jövőért megyünk…”
Magyarországon a szocializmus, a kommunizmus és a republikanizmus mindig nagyon szorosan egymást mellett jártak. 1918/19, 1945/46/49 és 1989 is nagyon jó példák erre. Megegyeztek, kiegyeztek, átverték egymást és eltörölték a királyságot. Ilyen közel azonban még soha nem volt magyar republikánus fővezető és ortodox kommunista talán mint most. Sólyom László Vietnamban járt, parolizott ortodox Sztálintól és…
Marcha de la Corona
Korábban szóltunk arról, hogy a királyság ideáját a lehetőségekhez mérten még talán Spanyolországban tartják valamennyire magasan Európában. Tudunk persze minden olyan lehetetlen és tarthatatlan tényezőről, amely a spanyol monarchia, mint keresztény jogállam letörésére irányulnak, és minő véletlen, ezekben a folyamatokban döntő szerepet visznek a baloldali-, és liberális pártok, szervezetek. Ami nem sikerült fegyverrel, sikerül szóval,…
A Szent Korona és annak a feje
Igazából nem sok mindent tudunk dr. Szöllõsi Józsefról azon kívül, hogy ügyvéd és a Nemzeti Bizottmány titkára. A videó egy nemzetgyűlésen készült, amelyről szintén csak annyit sejtünk, hogy amikor az elmúlt két év „zavargásai” voltak, létezett egy ilyen. Vagy több is. Összeült, hogy alkotmányozzon és a régi történeti alkotmányt tegye meg újra érvényes alkotmányunknak. Ha…
„Isten veled szívünk minden álma …”
Ki volt mostanában a budai Várban? Én nemrég és a csak a tizenötödik ember volt magyarul beszélő, aki elment mellettem. A legjobb az volt, amikor egy ember megszólított „Dujuspikinglis?” – Mire én jeleztem, hogy magyar vagyok, amire egy elkeseredett „A fenébe!…” volt a válasz. A legtöbb mai ember a kommunista „helyreállításban” megtekinthető állapotán szocializálódott a…
Egy monarcha a szomszédból
Biztosan létezik valamifajta «monarchista szolidaritás», no persze ésszerű keretek között. Többször hangot adtam itt a blogon annak a nézetnek, hogy a nacionalista álláspont nem az egyetlen és nem is biztos, hogy tisztán monarchista álláspont. Ennek szellemében adom közre II. Aleksandar Karađorđević herceg, szerb trónörökös alábbi interjúját, akkor is, hogyha magyarként nagyon sok minden nem tetszik,…
Megszállás akkor, szégyen azóta
A legutóbbi Magyar Köztársaság identitásválságban van, amióta létrejött 1989-ben. Egyrészt ugye antikommunistának kell lennie 1956 miatt, hiszen az akkori szabadságharc tette lehetővé, hogy egyáltalán az 1988-90-es „rendszerváltásnak” legyen valamilyen legitimitása. (Azt most hagyjuk, hogy mennyire volt következetesen méltó ehhez a nagyszerű és felemelő hagyományhoz.) Másrészt viszont nem meri eldobni 1945 kommunista-republikánus demokrata értelmezését sem, hogy…