Biztosan létezik valamifajta «monarchista szolidaritás», no persze ésszerű keretek között. Többször hangot adtam itt a blogon annak a nézetnek, hogy a nacionalista álláspont nem az egyetlen és nem is biztos, hogy tisztán monarchista álláspont. Ennek szellemében adom közre II. Aleksandar Karađorđević herceg, szerb trónörökös alábbi interjúját, akkor is, hogyha magyarként nagyon sok minden nem tetszik,…
Megszállás akkor, szégyen azóta
A legutóbbi Magyar Köztársaság identitásválságban van, amióta létrejött 1989-ben. Egyrészt ugye antikommunistának kell lennie 1956 miatt, hiszen az akkori szabadságharc tette lehetővé, hogy egyáltalán az 1988-90-es „rendszerváltásnak” legyen valamilyen legitimitása. (Azt most hagyjuk, hogy mennyire volt következetesen méltó ehhez a nagyszerű és felemelő hagyományhoz.) Másrészt viszont nem meri eldobni 1945 kommunista-republikánus demokrata értelmezését sem, hogy…
Népszuverenitás helyett, jogfolytonosság mellett
Az alábbiakban Molnár Kálmán professzor úr egyik híres munkájából idézünk, amely jogfolytonosság helyreállításának szükségességéről és a népszuverenitás magyar gyökértelenségéről szól. A magyar jogfolytonosságot 1946-ban – a köztársaság kikiáltásával – megszakították, s azt a mai napig, tehát 1989-ben sem, állították vissza itthon. Molnár professzor itteni kivonatát azért is ajánljuk ezért, mert tisztán látszik belőle, hogy egy…
Monarchista akció!
Az alábbiakban két nagyon érdekes videót lehet szemlézni, amelynek az a közös nevezője, hogy mindegyik a neves, és igen régi francia monarchista szervezet, az Action Francaise nevéhez köthető. A szervezet Charles Maurras tette igazán karizmatikussá és híressé a XX. század elejére, ugyanakkor ő állandósította a két legnagyobb téves tartalmat is mellé; a nacionalizmust és az…
A kígyó a farkába harapott
Néha az ember a jelenlegi Árvakert-országunkban nem tudja, hogy röhögjön vagy sírjon. Leginkább azonban a kettő egyszerre ajánlott. Most éppen az történt, hogy a volt budapesti maszon székházat „minimalista designhotelnek” alakította át a nagy magyar gazdasági valóság, konkrétabban a turista piac. Jól emlékszem még egy rendszerváltás utáni Kelet (maszon folyóirat) számra, amelyben már visszakövetelték a…
Himnusz és magyar, de mikor és miért ?
Manapság, hogyha énekeljük a himnuszt, akkor teljesen természetesnek vesszük, hogy az Kölcsey Ferenc verse, amelyet Erkel Ferenc zenésített meg, meglehetősen remekül. Nincsen ezzel semmilyen baj, hiszen ez egységes és mindenki egyaránt magáénak vallja, valamennyire igyekszik is a hagyományokból táplálkozni, amennyire egy független irodalmi alkotásnak ez már lehetséges. Mely hagyományokból? Korábann a magyarság több himnuszt is…
Monarchisták itt is, ott is
Nem feltétlenül abból kell kiindulni, amit ma Magyarországon lát az ember a királyság ügyében. Ebben sem kell felelős megmondóemberekre hagyatkoznunk, jobb, ha a gyökerekre és magunk mellé tekintünk. Külföldön érdekes módon jellegzetesen sok a fiatal a monarchisták között, akik tisztán akarnak ápolni egy olyan eszményt, amely több, mint a köztársaság, amely sehol sem tudta megteremteni…
Engedjük-e 48-at, de főleg 49-et?
Nem vagyunk híve semmiféle pocskondiázásnak, de annak sem, hogy valamit csak egyoldalúan közelítsenek meg. 1848, és főleg 1849 megítélése a magyar közvéleményben azonban nagyon egysíkú manapság, jóllehet évtizedeken keresztül nem volt az. A 48-asok és a 49-esek különbözősége mindig is megvolt, amelyből, az 1867-es kiegyezésnek köszönhetően, az 1848-as álláspont bizonyult politikailag tarhatóbbnak, egészen 1918-ig, illetve…
Petőfi Sándor származása, nagysága, lelki betegsége
Petőfi, a harmadik lutheránus 48 három legnagyobb alakja: Kossuth, Görgey és Petőfi, 48 legnagyobb politikai, hadvezéri és irodalmi alakja között. Tehetségben a három közt Petőfi volt a legnagyobb, mert ő aztán valóban lángelme volt és annyira tünemény, hogy vele kapcsolatban még a világviszonylatot sem tartom túlzásnak. Érdekes, hogy fajilag a három közt éppen Petőfi volt…
„Egy ezeréves megszentelt múlttól szakítjuk el az országot.” – Magyarország államformájáról szóló vita a Parlamentben
Az alábbiakban Schlachta Margit példaértékű felszólalását közöljük arra emlékezve, hogy éppen hatvankét éve volt a „vitája” annak, hogy Magyarország milyen államformát vegyen fel a II. világháború után. Szinte közhely, de azért megismételjük, az államforma kérdéséről egy olyan Nemzetgyűlés döntött ekkor, amelynek erre nem volt felhatalmazása a néptől (ami azért is érdekes, mert a köztársasági törvényben…