„Nehogy már megszállás legyen az, amikor a szövetségesek bejönnek!” – mondja komolykodó hangsúllyal a fiatalember és elszántan megigazítja a napszemüvegét, meg az oldalán a nadrágszíjat, hogy az elkötelezett márkás póló jobban feszüljön rajta. „Balliberális maszlag ez, nem kell bevenni. Akkor a tündék is megszállták a Helm-szurdokot, igaz?” – és röhögve megveregeti a társa vállát, aki díjazza az egészet….

Hunyadi Mátyás „nemzeti királysága” napjaink politikai diskurzusaiban máig fel-felbukkanó toposz. Ez a kifejezés természetesen történelmietlen, hiszen nem csak Mátyás, de még Szapolyai János királyságát sem nevezhetjük nemzetinek. Mindketten egy különböző jogállású országokat, tartományokat, kiváltságos területeket tömörítő monarchia élén álltak. Csupán arról beszélhetünk, hogy személyükben egy a magyar nemesség soraiból kiemelkedő férfi került a trónra. [1]…

Megvan a kétharmad, ez már biztos, úgyhogy csapjuk össze a tenyerünket, amíg vörös nem lesz. Mert lassan már csak az marad vörös ebben az országban, ami alapban nem gáz, csak az a ciki, hogy mindezt legkésőbb 20 évvel ezelőtt már el kellett volna végezni. Mindegy, ebbe most nem megyünk bele, helyette egyetlen dologra szeretnék most…

Létezik egy olyan kritikája a marxizmusnak, amely a demokratizmus alapján állva utasítja el a kommunizmust és a poszt-kommunizmust. Talán nem túlzás azt állítani, hogy mind a jelenkor politikai gondolkozásában, mind a politikai pártokhoz kapcsolódó retorikai szinten meghatározó hangsúllyal van jelen ez a bírálat. Aki ma a „létező szocializmust” elítéli, az elsősorban arra szokott hivatkozni, hogy…

Létező politikai tőke lehet-e Magyarországon újra a revizionizmus, vagy a történelem kukájának a rothadó szegmense marad most már mindörökké? Nos, erre a választ nem mindig véleményvezérek és a nép adja meg, hanem maga a helyzet. Revizionizmus, azaz egy korábbi igazságtalan helyzet – Kárpátalja elcsatolása és az ottani magyarok elszakadása az anyaországtól – felülvizsgálata. Jelenleg pedig…

Egy kultúra formája attól függ, hogy elitje egy valódi-e, vagyis arisztokratikus és hagyományos elit, vagy pedig egy „tradíció nélküli”, vagyis pusztán funkcionális, gazdasági és pénzügyi csoport. Az utóbbi eset igaznak tűnik a mai korra, de nem volt, vagy nem teljesen volt még így abban az időszakban, amelyben Tocqueville élt. Egyik nagy és visszatérő témája, amely…

„Aki egy kicsit is komolyan foglalkozik a történelemmel, az tudja, hogy a háború egy olyan esemény következménye volt, amelynél nagyon sokan nem voltak képesek felmérni azt, hogy milyen irányt is vehetnek a dolgok. Természetesen az események láncolatából nem vonhatom ki elődeimet és Ausztriát sem. De egy személyt vagy államot hibáztatni bizonyosan tévedés lenne. Ha valamit…

„Manapság Magyarországon minden közhatalom végső soron visszavezethető valamely párthoz. Így nyugodtan kijelenthető, hogy Magyarországon minden politikai és közhatalom párthatalom – a gyakorlat tehát módosítja az Alaptörvény laikus számára oly kedves megállapítását, miszerint a közhatalom forrása a nép. Nem, a közhatalom forrásai a pártok. Ezt megerősíti az is, hogy az országgyűlési választásokon országos lista pártlistaként vagy…

P. Füzér Julián cikkében, „Szent volt-e Mindszenty József?” írja, hogy Mindszenty határozottan legitimista volt. Szerinte a bíboros legitimizmusa valójában patriotizmus volt, ami erkölcsi erény. Említi, hogy Mindszenty legitimizmusa a legeszményibb demokráciával párosul és hogy legitimizmusával védte az országot a kommunizálás és a szovjet szférába való beolvasztás ellen. Igaza van! A legitimizmus emlegetésével nem lehet Mindszenty életszentsége ellen tiltakoznunk, de…

Felmerült bennünk a kérdés, hogy azok számára, akik nem csupán bizonyos aspektusait tekintve, nem csupán némely vonatkozásaiban és alkalmazásaiban, hanem gyökeresen és lényegileg vetnek el mindent, aminek vonatkozása lehet a modern egalizmus szelleméhez, szükséges-e – vagy éppenséggel indokolható-e – egy „demokratikus választáson” való részvétel? Érvek szólnak pro és kontra is, a következőkben pedig a helyzettel…